A kukorica fejlődési fázisainak meghatározása

Something went wrong. Please try again later...
Kukoricafenofazis1440560JO

Ahhoz, hogy a rendelkezésünkre álló agrotechnológiai lehetőségeket a leghatákonyabban alkalmazhassuk, feltétlenül ismernünk kell a kukorica fejlődésmenetét. 

A kukorica fejlődési fázisainak meghatározása:

Ahogyan az 1. táblázatban látható, a kukorica fejlődési fázisait vegetatív (V) és reproduktív (generatív) szakaszokra (R) osztottuk. Az V fázisok szakaszait számszerűen V1, V2, V3 stb. jelöléssel jelöltük V(n-ig), ahol (n) a VT előtti utolsó leveles állapotot jelöli a vizsgált hibrid esetében. Az első és az utolsó V szakaszt VE (kelés) és VT (címerhányás) jelöléssel láttuk el. A levelek száma (n) ingadozni fog a hibrid és a környezeti különbségek függvényében. A vegetatív szakaszokat és a reproduktív szakaszok hat fázisát az 1. táblázatban számszerűen is jelöltük.

Növekedési és fejlődési fázisok

1.táblázat: A kukorica növekedési és fejlődési fázisai

A kukorica növényke fenológiai fázisának meghatározása

Az egyes levélstádiumokat az a legfelső levél határozza meg, melynek látható a levélnyaka. A levélnyak első látható része a hátoldal, amely a levéllemez és a levélhüvely között elszíneződött vonalként jelenik meg. A jellegzetesen ovális alakú első levél referenciapont a felfelé számolásnál a felső látható levélnyakig, ahogyan az 1. ábrán látható.

Fejlettebb kukorica növények fenológiai fázisának meghatározása

Körülbelül a V6-tól kezdődően a növekvő szár és nódusz gyökérnövekedés együttesen letépi a növényről a legalacsonyabban elhelyezkedő leveleket. Ezen folyamatok eredményeképp a legalsó levelek degenerációja és esetleges elvesztése következik be. Az alsó levélvesztés utáni fenológiai fázis meghatározásához vágja ketté az alsó szárat hosszában (2. ábra) és ellenőrizze az internódium megnyúlását. Az első megnyúlt internódium feletti első nódusz általában az ötödik levélnódusz. Az internódium általában valamivel rövidebb mint 1.27 cm. Ez az ötödik levélnódusz, helyettesítő referenciapontként használható a felső levélnyakig történő számoláshoz.

2.ábra: Fenológiai fázis meghatározása V6 után.

Növénymagasság

Néhány gyomirtó szer címkéjén találhatunk utalást a kukorica fejlődési stádiumára a növény magassága vagy fenológiai fázisa alapján. A kukorica magasságát általában úgy definiálják, hogy „szabadon álló”, vagy kiszámítható úgy, hogy lemérjük a legalább 50%-ban fejlett legmagasabb levél ívének magasságát. Ez a módszer azonban kevésbé pontos, mint a levélszám alapján történő fenológiai fázis meghatározása.

Reproduktív fenológiai fázisok

Címerhányás (VT) – A címer teljesen látható, azonban a bibeszálak még nem fejlődtek ki.

Bibevirágzás (R1) – A bibeszálak láthatóak.

Hólyag állapot (R2) – A kukoricaszemek kívülről fehérek, azonban belülről átlátszó folyadék található.

Tejesérés (R3) - A kukoricaszemek kívülről sárgák, azonban belülről tej színű folyadék található

Viaszérés (R4) - A kukoricaszemek folyadéka sűrű/pépes, a csutka rózsaszín vagy piros.

Kupanyom megjelenése (R5) – A legtöbb szemen legalább részben kupanyom található

Fiziológiai érettség (R6) - A tejvonal már nem látszik, a fekete réteg megjelent. A növény elérte a maximális száraz tömeget.

Fejlődési ütem

A kelés akár 4-5 nappal a vetés után is megtörténhet meleg, nedves talajban, azonban 3 hétig vagy akár tovább is eltarthat hideg talajban. A korai növekedés során körülbelül 3 naponta jelenik meg egy új levél. Később, a melegebb körülmények között fejlődő levelek 1-2 napon belül jelenhetnek meg. Nebraska középső részén a teljes szezonon keresztül fejlődő hibridek általában 21-22 levelet tudnak produkálni. A korábban érő hibridek kevesebb levelet hoznak. A porzást követő fejlődési ütemet a 2. táblázat tartalmazza. Ne feledje, hogy a fejlődés az itt javasoltnál gyorsabb lehet az átlagosnál magasabb hőmérsékleten vagy lassabb az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékleten.

2. táblázat: A porzást követő napok a reproduktív fejlődési fázisokban.

Corteva Agriscience™