Egy -és kétszikű gyomoktól mentes gabona állomány

Article Hero Image Genius Desktop

A magról kelő egyszikű gyomok folyamatos terjedésének vagyunk tanúi az elmúlt időszakban. Az legutóbbi gyomfelvételezés (2007-2008) szerint az egyszikű gyomok aránya a kalászos gabonákban 60 %-al nőtt (1. ábra). Ezen belül a nagy széltippannak 85 %-al, a parlagi ecsetpázsitnak 66 %-al, a rozsnok fajoknak 212 %-al, a Poa fajoknak 316 %-al, míg a Lolium fajoknak közel 800 %-al nőtt a fertőzöttségük 10 év alatt. Egyedül a vadzab aránya csökkent valamelyest. Az évelő egyszikűek közül a tarackbúza 66 %-al nőtt a két utolsó gyomfelvételezés között, de a nyolcvanas évek végétől számítva fertőzöttsége közel háromszorosára növekedett. Sajnos 2014-től az egyszikű gyomok újabb látványos térnyerésének vagyunk tanúi, mivel az enyhe telek és a redukált talajművelési technológiák ezen gyomok csírázásának és terjedésének nagymértékben kedveznek.

Az elmúlt években sok termelő egész egyszerűen nem tudott mit kezdeni az egyszikű gyomokkal, amelyek aztán jelentős maghozamuk révén a további terjedésüknek biztosította a megfelelő alapot. Mivel ezek a gyomnövények őshonosok Magyarországon, ezért alkalmazkodtak az ilyen időjáráshoz, így nem várható ritkulásuk a fagyok miatt. A 2018-19-ben zajló 6. Országos Gyomfelvételezés valószínűleg az egyszikű gyomok további terjedését fogja megállapítani.

A következő legfontosabb tényezők okozzák ezen gyomfajok terjedését:

  • Nem megfelelő gyomirtó készítmény használata    
    • Az egyszikű irtó készítmények jelentős részének nem minden egyszikű gyomfaj ellen van hatása.
    • Az a szemlélet, hogy elegendő a kalászszint alatt tartani a gyomokat (egyes készítmények mellékhatással rendelkeznek).
    • Alacsony dózisok.
    • Elkésett védekezések (a készítmények döntő többsége csak bokrosodás végéig képes jó hatásra, a fejlettebb gyomok ellen már nem megfelelőek).
  • Az egyszikű gyomok felismerése (mire látványossá válik a fertőzés, addigra már nem lehet eredményesen védekezni ellenük)
  • Az egyszikű gyomok jelentőségének lebecsülése
  • A nagy széltippan savanyú talajok jellemző növénye, így a talaj savanyodása segíti a terjedését
  • Rezisztencia: Magyarországon egyenlőre még nincs leírt rezisztencia a kalászos egyszikű gyomok között, de tőlünk nyugatra és északra (Nyugat-Európa, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) már van leírt rezisztencia jodoszulfuron, szulfoszulfuron, klórszulfuron, metszulfuron-metil, propoxikarbazon-Na, pinoxaden, fenoxaprop-P-etil, klórtoluron és izoproturon esetében nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, vadzab és fedélrozsnok populációkban. Azonban Nyugat-Magyarországon már vannak olyan vidékek, ahol rezisztenciára utaló jelek vannak az egyoldalú szerhasználat következtében.

Az egyszikű gyomnövények okozta termésveszteség sokak számára nem ismert. Mint vékony szálú növényeket hajlamosak vagyunk „elbagatelizálni”. Azonban ezek a gyomnövények jelentős termésveszteséget képesek okozni, jelentőségük gyakran felülmúlja a kétszikű gyomnövények okozta termésveszteséget. Ha a nagy széltippan fertőzöttsége 20-30 db/m2, akkor a termés kiesés eléri az 15 %-ot. 200 db/m2-nél ez az érték 20-25 % is lehet. Ez azt jelenti, hogy akár 500-1200 kg/ha termésveszteséget is képes okozni ez a gyom. A vadzab 5 db/m2 mellett 5 %, 30-40 db-nál 10-15 %-os, míg 100-150 db/m2-nél 15-20 %-os veszteséget okoz. Ha a parlagi ecsetpázsit 30 db/m2 fertőzöttségben 12 %, 100 db/m2-nál 32 %, míg 300 db/m2-nél 36 %-os veszteséget okoz. A rozsnok fajok 15-20 db/m2 mellett 5-10 % veszteséget okoznak. A számokból látszik, hogy az egyszikű gyomnövények által okozott termésveszteség könnyen elérheti az 500-1500 kg/ha-t, ami lényegesen meghaladja a kétszikű gyomok által okozott károkat.

Rendkívül lényeges kérdés még a kezelés időzítése. A nagy széltippan ellen az őszi kezelések adják a legjobb hatékonyságot és ebben az esetben a legnagyobb a termés is. Ha azonban tavaszra maradt a védekezés, akkor érdemes minél korábban elvégezni a kezelést. Vizsgálataink bizonyították, ha egy nagy széltippannal erősen fertőzött területen a kezelés március 20.-án volt és ehhez képest egy másik kezelést ugyanazzal a jó hatékonyságú készítménnyel (kiirtotta a nagy széltippant) 3 héttel végeztük el, akkor a termés közel 1 t/ha-ral volt alacsonyabb a későbbi kezelés esetében.

A kalászosokban előforduló legfontosabb egyszikű gyomnövények ellen nyújta a legjobb hatékonyságot a Genius WG. Jelenleg a piacon lévő legszélesebb hatásspektrumú készítmény mind az egyszikű, mind a kétszikű gyomok ellen. Az elmúlt két évben piacvezető volt a tavaszi, egyszikű gyomok elleni szegmensben kalászosokban (forrás: Kleffman 2018). A készítmény három hatóanyag kombinációja: a piroxszulamnak egy- és kétszikűkek ellen, a floraszulamnak és az aminopiralidnak kétszikűek ellen van hatása. Összességében a Genius kiváló hatással rendelkezik az egyszikűek közül a nagy széltippan, a vadzab, a parlagi ecsetpázsit, olaszperje és a rozsnok fajok ellen. Hatékonyságára jellemző, hogy még a fejlettebb, szárbaindult széltippant és vadzabot is elpusztítja. Tarackbúza ellen korán alkalmazva a gyomnövény nem megy szárba és nem kalászol ki. A Genius WG időben alkalmazva meggátolja a gyomnövény szárbamenetelét, virágzását és maghozását. A kétszikűek közül többek közt a székfű fajok, a ragadós galaj, a pipacs, a sebforrasztó zsombor, a szarkalábfélék, az árvakelésű napraforgó, a vadrepce, a repcsényretek, a tyúkhúr, a pásztortáska, a búzavirág, a tarsóka, árvacsalán, perzsa veronika és az árvácska fajok ellen is hatékony. A mezei acat gyökérzetébe felszívódva pusztítja a gyomnövényt . A Genius WG hatása a tarlón és a következő évi kultúrában is látványos, mivel lényegesen kisebb egyedszámban jelennek meg az új mezei acat hajtások, mint más készítmények esetében. Hasonló a helyzet parlagfű esetében is, amikor a kezelést követően a tarlón lényegesen kevesebb gyomnövény jön elő, mint más kezelések esetében.

Nagyon fontos az időzítés. Bár a készítmény képes a fejlettebb egyszikű gyomokat (nagy széltippan, vadzab) is elpusztítani, de jobb, ha a kezelés a gyomok szárbaindulás előtti állapotában történik. Optimális hatékonyság elérése érdekében, kérjük mindig a problémát jelentő gyomnövényt vegye figyelembe. Ha tehát a fő gyomproblmát a nagy széltippan vagy a rozsnok fajok okozzák, akkor ezek fejlődéséhez igazodva válasszuk meg a kijuttatás időpontját. Általánosan elmondható, hogy az egyszikű gyomok esetében mindig szükséges:

  • A nedvesítő szer vagy folyékony N-műtrágya adagolása a tankkeverékbe
  • Minél korábbi kijuttatás, elkerülve ezzel az egyszikű gyomok megerősödését.
    • Széltippan, rozsnok fajok, ecsetpázsit esetében ez a lehető legkorábban legyen (amikor már rá lehet menni a talajra, az egyszikűek kint vannak és nem csíráznak már a továbbiakban), mert ezen növények ősszel és a tél végéig kicsíráznak döntően. 
    • Továbbra is igaz, hogy a bokrosodott/szárbainduló nagy széltippan is nagyon érzékeny a készítményre, de ha nincs különös indok a kezelés halogatására, akkor célszerű korábban elvégezni. 
    • Tarackbúza és perjék (angolperje, olaszperje) esetében célszerű a nevezett fajok kb. 15 cm fejlettségében elvégezni a gyomirtást. 
    • Vadzab esetében, mivel a csírázása jóval későbbi a többi előforduló egyszikűtől, a kijuttatás időpontja körülbelül az őszi gabonák bokorosodásának vége és két szárcsomós állapota közé esik, ám a gyomnövény megfigyelése határozza meg ezt pontosan

Genius WG tavaszi használata után normál vetésforgót feltételezve ősszel őszi káposztarepce, kalászos gabona, a következő évben mák, tavaszi kalászos, mustár, olajretek, fénymag, cukorrépa, hagymaféle, napraforgó, kukorica, kender, len, cirok, köles, facélia vethető illetve káposztaféle palántázható. A következő év őszén már lucerna is vethető.

A termelők részéről érkező leggyakoribb kérdés, vethető-e repce ősszel a Genius WG kezelés után. Az engedélyokirat tartalmazott egy olyan biztonsági kikötést, amely szerint használata esetén száraz időjárási körülmények között a repce károsodhat. Az elmúlt 12 évben számos kísérlet eredménye (száraz és nedves évben is) és a környező országokban több, mint 3,5 millió ha felhasználási tapasztalata szerint teljesen biztonságos a repce vetése a Genius alkalmazását követő őszön, ezért az engedélyokiratból kikerült ez a korlátozás. Genius használatára bátorítunk minden olyan termelőt, aki repcét szándékozik vetni kalászos után.

A másik gyakori kérdés a termelők irányából, hogy kijuttatható-e a Genius szárszilárdító készítménnyel egymenetben. A válasz igen. Vizsgálataink és a környező országok széleskörű tapasztalata szerint a Genius kijuttatható a legfontosabb szárszilárdító készítmények (CCC, trinexapac-etil) teljes dózisával egymenetben a Magyarországon leginkább elterjedt búzafajtákban.

Ha a Genius WG-vel kezelt szalmát a talajba forgatjuk, akkor a talajban tökéletesen, maradvány nélkül lebomlik, a vetésforgót nem befolyásolja. Fel lehet használni ipari célra pl. erőművi felhasználásra és papíripari célokra is. Korlátozás nélkül használható bármilyen állati almozásra. Ha az állat megeszi a szalmát, az károsodást nem okoz és nem jelenik meg az állati termékben (hús vagy tej). Az istállóból kikerülő szalmát trágyaként le kell forgatni. Célszerű a kukorica alá trágyázni, mivel ez a növény nem érzékeny a hatóanyagra (érzékeny kultúra vetése előtt 7 hónappal kell a trágyát kijuttatni és beforgatni a talajba).

A Genius WG használatának előnyei:

  • Még a fejlettebb (szárbaindult) széltippant és vadzabot is elpusztítja
  • Kiváló rozsnok elleni hatás
  • Az évelő mezei acat ellen is kiváló hatással rendelkezik
  • Az árvácska és veronika-fajok ellen is hatékony
  • Genius WG kezelés után őszi káposztarepce korlátozás nélkül vethető
  • Szárszilárdító készítményekkel egymenetben kijuttatható
  • Tartamhatásának köszönhetően akár még a tarlón is képes megakadályozni a parlagfű kelését.