Az idei enyhe, de szerencsére csapadékosabb téli szezont követően újból elérkezik tavasszal az idő a kukorica és a napraforgó vetéséhez. A talajt előkészítő munkák megkezdése előtt azonban nem árt feltennünk magunkban pár, a talajunk nedvességtartalmára vonatkozó alapvető kérdést.
Hogyan állapítható meg, hogy a talaj alkalmas-e a szántóföldi munkákra?
A következő próba egy gyors és egyszerű módszer annak felmérésére, hogy a talaj készen áll-e a tavaszi megművelésre, magágykészítésre:
1. ábra:
A bal oldali képen, a talaj még túl nedves a munkákhoz, a nyomás következtében kenődik az ujjaink között. Jobb oldalon a talaj alkalmas szántóföldi munkára, nyomás hatására morzsolódik.
Mi történik, ha túl nedvesen munkáljuk el, illetve vetünk a talajba?
Túl nedves talajba történő vetés, a gépek által okozott taposási kár mellett, a vetőárok falának elkenődését, tömörödését, a vetőgép részleges eltömődését, egyenetlen tőtávokat és nyitott magárok kialakulását okozhatja (lásd 2-4. ábra). Ez mindenképp negatívan befolyásolja a várható termést is.
2. ábra: A túl nedves talaj miatt a magárok nyitva maradt, a mag látható.
3. ábra: A túl nedves talajba történő vetés következtésben a magárok elkenődött. A tömörödés korlátozza a gyökér növekedését. Látható, hogy a növény gyökerei csak vízszintesen futnak a magárok mentén.
4 . ábra: A túl nedves talajba történő vetés részlegesen nyitott vetőárkot okozott, ami egyenetlen kelést és rossz állományt eredményezett. A nyilak a kikelt kukoricanövényeket, a kör a nyitva maradt vetőárkot jelzi.
A magárokban a tömörített talaj korlátozza a kukorica gyökérrendszerét, az egyenetlen kelés mellett. Az így korlátozott gyökérrendszer miatt csökken a növény víz- és tápanyagfelvételi képessége is.
5. ábra: A bal oldali növény gyökerei a tömörödött magárok következtében közvetlenül a szár alatt koncentrálódnak és nem ágaznak el vízszintesen. A jobb oldali növény gyökerei az optimális talajnedvesség következtében nagyobb gyökértömeget és több oldalelágazást fejlesztettek.
Mi a teendő száraz tavasz esetén?
Összesítve tehát, a tavaszi magágykészítés időzítésénél legyünk kellően körültekintőek. A talaj olyan nedvességtartalmú legyen 7-10 cm-en, hogy a gyúrási próba során se kenődjön szét a kezünkben. A megfelelő nedvességű talaj az ujjak között szétmorzsolható.
A célunk mindig a megfelelő nedvességtartalmú ideális magágy elkészítése legyen. Ne essünk túlzásba a műveletekkel, mivel a túl laza, poros magágy is okozhat egyenetlen kelést, és eső hatására könnyen eliszapolódhat. Továbbá rontja a növény állóképességét szeles időben és egy esetlegesen később fellépő szárazabb időszakban, mivel a sekélyen húzódó gyökértömeg rosszabb aszálytűrést eredményez.
A talaj nedvességtartalma persze változhat a magágy előkészítése és a vetés között is. Ha a magyágykészítést követően esik az eső, legyünk türelmesek, hagyjuk kiszáradni a megfelelő nedvességtartalomra.
A vetés előtt a táblán sétálva, a csizmánk talpa nem süllyedhet el 2 cm-nél jobban a talajba!
Corteva Agriscience